Az Éjszakai cirkusznak elsősorban a megjelenése vonzott magához, ugyanis ez egy gyönyörű, a borítóján fekete-fehér-vörös színnel variáló, kemény fedelű könyv, a lapok élei feketék, benne egy vörös könyvjelzővel, és úgy az egész elképesztően jól néz ki. Hosszú ideje kerülgettük egymást vele, egyre csak kacérkodott velem, ám most végre tényleg egymásra találtunk: a Libritől rendeltem egy akció keretei között. Tudni kell, hogy én nem igazán olvastam el, hogy miről szól (csak egyszer vagy ezer éve, de már nem is emlékeztem a tartalmára), csak hallottam és olvastam róla, hogy nagyon jó, és a molyos értékelése is 90%-os, ráadásul EZ A VALAHA VOLT LEGSZEBB KÖNYV. Kicsit fáj a szívem, hogy a borítóján itt-ott kopott példányt küldtek, de így is lélegzetelállítóan szép. :3

Az éjszakai cirkuszban nincs porondmester, aki hangszóróján keresztül bejelentené a következő számot, sem bohóc, aki gúnyt űzne a közönségből. Ezekben a fekete-fehér sátrakban páratlan élmény vár rád: az öt érzék ünnepe!
A varázslat és a szemfényvesztés hátterében ádáz küzdelem folyik: a két fiatal mágust, Celiát és Marcót kisgyermekkoruktól fogva azért tanították, hogy mágikus erejük segítségével győzelmet arassanak a másik felett. Amikor Celia véletlenül rájön, hogy Marco az ellenfele, együtt lenyűgöző varázslatba kezdenek.
Erejüket ettől kezdve csak arra használják, hogy örömet szerezzenek vele a másiknak, és az új játék közben észrevétlenül egymásba szeretnek. Mély és varázslatos érzéseiktől hunyorogni kezdenek a lámpák, és a helyiséget elönti a forróság. Sokáig nem is sejtik, hogy olyan játszmába kényszerítették őket, amelynek a végén csak egyikük maradhat életben.
Mikor mestereik megelégelik, hogy kicsúszott kezükből az irányítás, közbelépnek. Celiáék rádöbbennek, hogy nem kerülhetik el a játszma végkifejletét. Csak egyetlen megoldás marad számukra, de ahhoz minden tehetségükre szükség lesz…

A CIRKUSZ VÁRATLANUL ÉRKEZIK
JÖVETELÉT NEM HIRDETI SEMMI
EGYSZERŰEN CSAK ITT VAN, HOLOTT TEGNAP MÉG NYOMA SEM VOLT
EZ A VILÁG EGYSZERRE RAGYOGÓ ÉS SÖTÉT, NEM AKARSZ MAJD KILÉPNI BELŐLE

Benyomásom a könyv első feléről:
Sajnos a szépség nem minden. Habár az Éjszakai Cirkusz a maga nemében lenyűgöző: az ötlet, a kivitelezés és maga a könyv látványa is, eleinte mégis úgy éreztem, mintha nem olvastam volna semmiről. Az írónő kiválóan leplezi a valódi cselekményt a karakterek életének hétköznapi részleteivel. Olyan, mintha minden egy fátyol mögött zajlana, elkendőzve bizonyos dolgokat az olvasó elől.
Nekem annyira nem lopta be magát a szívembe, mivel én szeretek mindig mindenről tudni, még arról is, amihez semmi közöm, vagy nem érint engem egyáltalán. Az Éjszakai Cirkuszban gyakran sötétben kellett tapogatóznom, amit nehezen viselek.

Benyomásom a könyv második feléről:
A (számomra) gyenge kezdethez képest a vége zseniális, a szálak összefutnak, minden tisztázódik az olvasó előtt. Megérte végigolvasni, és így kaptam valamit abból is, amit a csalóka fülszöveg után vártam.

Összességében:
A karakterek alapvetően érdekesek, bár a rengeteg szereplő miatt sokukat nem ismerjük meg igazán. A váltogatott szemszögnek köszönhetően mindenkiről tudunk meg háttérinformációkat, fontosabb tudnivalókat, de semmit sem részletbemenően. A könyv főszereplője valójában nem más mint maga a cirkusz. A többi karakter, még a főszereplőnek szánt Celia, Marco és Bailey is csak mellékszerepet játszik, asszisztál a cirkusz mellett, amit ez után a róla szóló terjedelmes leírás után, kivétel nélkül mindenki úgy el tud majd képzelni, mintha maga is ott élne. 

A cirkusz egyébként nagyon tetszett; mivel az egész fekete-fehér, varázslatos, exkluzív, és nincsenek benne bohócok (kiskoromban frászt kaptam tőlük), magam is szívesen ellátogatnék oda.

Bailey - a fiú, akinek a története néhány évvel később játszódik -, karakterét eleinte nem igazán tudtam mire vélni, kimondottan idegesített, hogy állandóan megakasztja a cselekményt.
A fülszöveg alapján kicsit több szerepet vártam Marcotól és Celiától, azt hittem, az ő románcuk lesz a történet fő mozgatóeleme, ehhez képest a könyv első felében alig jutnak szóhoz. A kezdetekben meglepően kevés a közös jelenetük, ezért az egymásba szeretésüket kicsit elhamarkodottnak találtam, bár a világban, ahol varázslat van, nyilván semmi sem elkapkodott vagy lehetetlen.

Ötletes, hogy a háttérben a kettejük párbaja irányít mindent, és mindezt nagyon sejtelmesen teszi. Az egész szépen lassan bontakozik ki az olvasó előtt, apránként adagolva.

 A történet két idősíkon játszódik, amik a végére egybefonódnak. Az első végigkíséri a cirkusz életét egészen a létrejöttétől, nagyobb léptekben halad az időben előre; a második Bailey kalandjait és élményeit írja le a cirkusszal kapcsolatban, ez a szál kisebb időt ölel fel.

A könyvet végig uralják a leíró részek, ami engem nem szokott általában zavarni, de a félrevezető fülszöveg miatt másra számítottam, így az első felében végig ott volt velem az érzés, hogy hiányolom az epikusabb jelenteket.

 Az Éjszakai Cirkusztól senki ne várjon paranormális, romantikus tinidrámát, mivel ez nem az. Csak az lásson neki az olvasásának, akit ez nem zavar. 

Jó szórakozást!

J-