Seventeen-year-old Bianca Piper is cynical and loyal, and she doesn’t think she’s the prettiest of her friends by a long shot. She’s also way too smart to fall for the charms of man-slut and slimy school hottie Wesley Rush. In fact, Bianca hates him. And when he nicknames her “the Duff,” she throws her Coke in his face.
But things aren’t so great at home right now, and Bianca is desperate for a distraction. She ends up kissing Wesley. Worse, she likes it. Eager for escape, Bianca throws herself into a closeted enemies-with-benefits relationship with him.
Until it all goes horribly awry. It turns out Wesley isn’t such a bad listener, and his life is pretty screwed up, too. Suddenly Bianca realizes with absolute horror that she’s falling for the guy she thought she hated more than anyone.
Már korábban is szemeztem a The Duffal könyvesboltban, de végül nem vettem meg. Néhány nappal ezelőtt azonban értesültem róla, hogy a napokban moziba került a filmadaptáció, ami az előzetes alapján jónak ígérkezik – most, hogy befejeztem a könyvet, már tudom, hogy nem sokban fog az alapsztorin kívül a könyvre hagyatkozni -, aztán letöltöttem angolul pdf-ben – a kellemest a hasznossal társítva -, és néhány nap alatt átrágtam magam rajta.
Szerintem középhaladó nyelvtudással abszolút érthető, könnyed a stílusa, pörgős a cselekménye, vicces, nekem tetszett.
Bianca tizenhét éves gimnazista, átlagosan és békésen tengeti napjait teljesen középszerű, már-már unalmasnak is mondható életében, ám egy napon Weasley, a suli hímringyója felvilágosítja, hogy baráti körében ő a DUFF. A DUFF egy mozaikszó, feloldva designated ugly fat friend, vagyis ügyeletes csúnya, kövér barátnő. Bianca ezen természetesen, mint minden normális ember tenné, kiakad, és hirtelen felindulásból leborítja a fiút a cherry coke-jával. Később azonban, mikor összecsapnak Bianca feje felett a hullámok, akarva-akaratlan összegabalyodik Weasley-vel, ami csak további bonyodalmakat sző.
Messziről egy egyszerű, már jól bevett romantikus, humoros tinisztorinak tűnhet, de sok mindenben kitűnik az egyszerolvasós limonádék soraiból. Kody Keplinger nem követte el azt a hibát, hogy a főhős barátnőit meghagyta sablonkarakternek, ők is egész nagy szerepet játszottak a könyvben. Bianca kidolgozott családi hátteret kapott, és ennek kapcsán terítékre kerültek olyan tragédiák – alkoholizmus, szülők válása -, amik bárkivel megtörténhetnek, és mindenkit megviselnek. Bianca ezekre sajátosan reagál, de mindenki elmerenghet a könyv olvasása közben azon, hogy ő mit tett volna a helyében.
Bianca karakterével a könyv elején annyira nem voltam kibékülve, néhány cselekedetét indokolatlannak találtam, de aztán a hátralévő részében vagy megszoktam, vagy levetette magáról ezt a szokását, mert onnantól már nem nagyon szúrt szemet.
Weasley elég rétegelt karakter, a felszínen a suli nőcsábásza, aki minden lányt megfektet, aki az útjába akad, azonban ennek a magatartásnak megvannak az okai, melyek a problémás családjában gyökeredzik.
Keplinger karakterei hús-vér emberek, a sztori picit talán kiszámítható, de végig fenntartja az érdeklődést. Habár az olvasás megkezdése előtt teljesen bizonyos voltam a végkifejletben, egyszer azért sikerült elbizonytalanodnom, de végül beigazolódtak a számításaim. Csalódott lettem volna, ha nem.
Összességében a The Duff szerintem jó választás egy hétvégi kikapcsolódásra, magyarul is kapható, a Könyvmolyképző Vörös Pöttyös válogatásában kapott helyet. A fordításról nem tudok semmit, de eredeti nyelven egy szókimondó könyv, mindenképpen érdemes az olvasásra.
Kellemes olvasást!
J-
