Gemma Doyle más, mint a többi lány, akinek kifogástalan a modora, csak akkor szólal meg, ha szólnak hozzá, tudja a helyét, és hanyatt veti magát, és Angliára gondol, amikor ezt kívánják tőle. A tizenhat éves Gemma önálló egyéniség. A londoni Spence Akadémiára akkor íratják be, amikor Indiában tragédia sújt le a családjára. Gemma, aki magányos, bűntudattal küszködik és hajlamos a jövőt illető látomásokra, amelyek kínosan valóra is válnak, hűvös fogadtatásban részesül az Akadémián. Ám nem teljesen magányos: egy rejtélyes fiatalember követi, aki óva inti, nehogy megnyissa a lelkét a látomások előtt. Gemma képessége ugyanis, amivel magához vonja a természetfelettit, itt, a Spence-ben teljesedik ki. Itt kerül kapcsolatba az iskola legbefolyásosabb leányklikkjével, és itt fedezi fel, hogy az anyja kapcsolatban állt egy Rendnek nevezett titokzatos csoporttal. És itt vár rá a sorsa..., amennyiben hisz benne. A Nagy és rettenetes szépség igazi, hátborzongató olvasmány a suhogó szoknyák, táncoló árnyak és éjszaka utunkba vetődő dolgok világának széles palettájáról. A viktoriánus kor élénk színekkel megfestett világát tárja elénk, ahol a lányokat arra nevelik, hogy gazdag férfiakhoz menjenek feleségül, de ahol egy lány más utat keres magának.

 Hát, meg kell mondjam, ez a könyv remekül elszórakoztatott. Elképesztő hülyeségnek tartottam már a legelejétől az alapsztorit, mégis valahogy magával ragadott a dolog. A véleményem továbbra sem változott az alapról, nem lehet százas, aki kitalálta, de mivel én sem tartom teljesen okésnak magam, ezzel a ténnyel együtt lehet élni.

Nem vagyok túlzottan járatos a viktoriánus korban, de biztos vagyok benne, hogy a szóhasználat nem ilyen volt és a lányok körülményei is eléggé kitaláltnak tűnnek, de amíg az ember nem mélyed el jobban ezekben a dolgokban, ez nem különösebben zavaró.

Abszolút pozitívum, hogy végre van egy VP-s könyv, amiben nincs szerelmi háromszög. Habár az elsők között került be a válogatásba a mű, én még nem olvastam, és más, ebbe a kategóriába tartozó könyvek után, kellemes felüdülés volt kezembe venni egy olyan alkotást, ami nem csöpög és a hősnőnek nem az a legnagyobb problémája, hogy "jaj, melyiküket válasszam, hiszen ketten együtt teszik ki a tökéletes férfit...!" 
Biztos vagyok benne, hogy ebben a sorozatban is a főhős lesz az egyetlen, aki meg tudja menteni a világot, de ettől az aprócska dologtól el tudok tekinteni és reménykedek, hogy segítségre lesz szüksége, egyedül nem megy majd neki. (Titkos vágyam egyébként elolvasni egy olyan VP-s könyvet, amiben minimum ketten kellenek a csoda végrehajtásához.)

A fülszövegben említenek egy bizonyos "rejtélyes fiatalember"t, akinek a megmozdulásait kicsit hiányoltam, mert az eddigiek alapján érdekes karakternek tűnik, jó volna kicsit jobban megismerni. Számomra eddig ő az abszolút kedvenc, remélem, a következő részekben több szerepet kap majd.

A birodalmakkal egyébként az a legnagyobb probléma, hogy nincs rendesen kifejtve, mik is azok tulajdonképpen. Értem én, hogy csak az érdeklődést akarja fenntartani, és ezek majd később kiderülnek, de attól még idegesítő, hogy az egész zavaros és fura, ráadásul még csak nem is lehet megérteni, mert alig van elhintve rá vonatkozó információ.
Persze a főhősnő se tud sokkal többet, de attól még úgy gondolom, hogy az olvasó azért tudhatna. Irritál, hogy nem látom át teljesen a dolgokat. Nem szeretek ha nem értek valamit, és ez nem csak a matekkal van így.

Összességében tehát aranyos történet, ajánlom mindenkinek, akik szeretik a kitalált világban játszódó, de alapvetően azért csajos történeteket. Nem ajánlom viszont azoknak, akik fiúból vannak, vagy  egyszerűen csak nem érdekli őket néhány tizenéves lány mindennapjainak története. 

Jó olvasást!

Petra