Mark Lawrence egy újabb trilógia erejéig visszatér a Széthullott Birodalomba, hogy ezúttal egy kevésbé ambiciózus hercegről regéljen.
A vörös királynő öreg már, de a Széthullott Birodalom királyai így is mindenki másnál jobban tartanak tőle. Legfélelmetesebb fegyvere a titokzatos Néma Nővér, akit senki sem láthat, de a nevét rettegve emlegetik.A királynő unokája, a gyáva és részeges nőcsábász, emellett szenvedélyes szerencsejátékos Jalan Kendeth herceg mindössze tizedik az öröklési sorrendben, ám tökéletesen elégedett jelentéktelen szerepével.A Néma Nővér által állított halálcsapdából megmenekülve sorsa összefonódik Snorri ver Snagasonéval, az ádáz viking harcoséval. Hogy megtörjék a kettejüket egymáshoz béklyózó varázst, útnak indulnak a Széthullott Birodalmon át a jeges észak felé. A Holt Király bérencei elől menekülve számtalan veszéllyel, készséges nőkkel, Skilfarral, a jégboszorkával, sőt, még egy Jorg Ancrath nevű jöttment herceggel és bandájával is találkoznak. Ám Jalan csak egyetlen dologra vágyik: szabadulni Snorritól, mielőtt a viking óriás küldetése sikerrel jár, és végre farkasszemet nézhet ellenségeivel a Fekete Erődben, a Metsző Jég peremén.
A regényt a szerző előző műveihez hasonlóan a neves műfordító Gy. Horváth László (Gépnarancs, A hobbit, Pi élete, stb.) ültette át magyar nyelvre.

ÚRISTEN! Ez baromi jó volt. Nem terveztem megvenni a közeljövőben a Tövisek hercegét, de azt hiszem muszáj lesz. Egyrészt volt rá néhány, több, mint egyértelmű utalás, másrészt pedig ez a mű is zseniális volt. 

A nyelvezete nem éppen könnyed, ez azonban egy cseppet sem zavaró. Sőt! Imádtam, hogy végre kihívást jelent az olvasás, tényleg oda kell figyelnem, hogy megértsem, miről is zagyvál a főszereplő. Nem tudtam végigrohanni a könyvön és ez nagyon jó érzéssel töltött el (igen, tudom, hogy ez nem éppen normális).

Jalan karaktere elképesztően jó arc, már az első két oldal után eldöntöttem, hogy akkor őt most kedvelem. Gyáva, szerencsejátékos, nőcsábász, hazug ,ugyanakkor tisztában van a hibáival és nem is tagadja őket egy percig sem. Később a mű során jellemfejlődésen megy keresztül, de túlzottan azért szerencsére nem változik meg, ugyanolyan szerethető "bolond" marad, mint a könyv elején.
Snorri szintén szimpatikus szereplő. Őt azonban azt hiszem mindössze azért kedveltem, mert egy bátor, de nem túlzottan zseniális, jó erőben lévő, szép szál viking. A hangsúly a vikingen van, ez szerintem a legjobb tulajdonsága. Természetesen van még számtalan jellemvonása, azok viszont nem számítottak annyira a szememben, mint a származása.

Lawrence világa összetett és igencsak furcsa, de könnyen rá lehet hangolódni. Habár minden részletét nem értettem pontosan, összességében úgy gondolom eredeti és zseniális ötlet volt, hogy a Széthullott Birodalom alapján valójában Európa képezi.

Negatívumként megemlíteném, hogy... á, hagyjuk. Semmi említésre méltó negatívum nem volt benne. 

Ajánlom mindenkinek, aki szereti a fantasykat. Ez az ember tud írni és nem mellesleg a fordító is érti a dolgát. 

Jó olvasást!

Petra