Már régebben is szemezgettem a Cinderrel a könyvesboltban, de akkor egyszerűen csak legyintettem egyet a fülszövegre (ami először nagyon különösnek tűnt), és végül annyiban maradtam, hogy nem veszem meg, mert annyira azért nem érdekel.
Most viszont nézegettem az akciós könyveket az Alexandra honlapján, és megtaláltam újra, töredéke áron lehetett megvenni. Ekkor határoztam el, hogy megrendelem. Mert az, hogy 3500 forint helyett csak 1050, elég motiváció ahhoz, hogy megvegyek egy könyvet, amin ott fityeg, hogy „Az év ifjúsági bestsellere”.

126 évvel a IV. világháború után emberek és kiborgok népesítik be Új Peking utcáit. A népességet halálos járvány tizedeli. Az űrből kegyetlen holdlakók figyelnek és várnak a megfelelő alkalomra… Senki sem sejti, hogy a Föld sorsa egyetlen lány kezében van… 
Cindert, a tizenhat éves kiborgot a társadalom nagy része technológiai tévedésnek tartja, mostohaanyja pedig ki nem állhatja. De a kiborglétnek is megvannak a maga előnyei: Cinder szinte mindent meg tud javítani (robotokat, lebegőjárműveket, sőt még a saját meghibásodott alkatrészeit is), ezért Új Peking legjobb műszerészének tartják. E hírnevének köszönheti azt is, hogy Kai herceg személyesen keresi fel, hogy hozza helyre meghibásodott androidját. A megbízás „nemzetbiztonsági ügy”. 
Vajon tényleg Cinder kezében van a Föld jövőjének kulcsa? Vagy a holdbéli királynőnek sikerül varázserejével és más fondorlatokkal meghódítania Kai herceget és vele az egész világot? A Holdbéli krónikák első könyve Hamupipőke klasszikus meséjét kombinálja a Terminátor és a Star Wars elemeivel. Az eredmény egy fantasztikus, magával ragadó történet.

Ez egy meseátirat, Hamupipőke ötvözve sci-fivel. Eleinte kicsit ódzkodtam, mivel én nem szeretem a sci-fit, a Star Warsból csak részleteket, a Terminátort pedig egyáltalán nem láttam (milyen ember vagyok már).
Ennek ellenére bizakodó voltam, habár az első néhány oldalt nagyon furának találtam, hamar belerázódtam, és azt kell, mondjam, nagyon jó volt.
A meseátiratokat Alex Flinn kedveltette meg velem annak idején a Beastlyvel és az A Kiss in Time-mal (a sorozat többi részét nem olvastam, mert nem jelentek meg magyarul :c), és Marissa Meyer meseátirata is csak fokozta bennem szeretetet az ilyen könyvek iránt.

A sztori úgy kezdődik, hogy világ már túl van a negyedik világháborún, most éppen a letumózis nevű betegséggel küzd, melynek máig nincs ellenszere, és alaposan tizedeli Új-Peking lakosságát. A Föld és a  Hold között elég feszült a viszony, a Hold gonosz királynője, Levana évek óta háborúval fenyegetőzik.
Cinder egy tizenhat éves kiborg, egy kiváló műszerész, gonosz mostohájával és annak két lányával él együtt. Stimmel a Hamupipőke-sztori, a lánynak elég sanyarú sorsa van, mostohája dolgoztatja és érzékelteti vele, hogy ő kevesebbet ér náluk.
Cindernek egyedüli barátja az androidja, Iko és az egyik mostohatestvére, Peony. A többi ember csak a kiborgot látja benne, ezért a többség elkerüli, mert természetellenesnek találja.
Egy szép napon felbukkan Kai herceg, aki nagyon kedves vele, és arra kéri, javítsa meg a meghibásodott androdját. Cinder elvállalja a megbízást, és tovább nem mesélem a tartalmat, mert idáig van csak a fülszövegben.

 Cinder szerethető karakter, talpraesett, jó szándékú, eléggé beletörődött már a sorsába, hogy sokan lenézik kiborgsága miatt.
Kai herceg a leendő trónörökös, ehhez képest egyáltalán nem fellengzős, és nagyon természetes.
Még nem döntöttem el, hogy kit gyűlöltem jobban a könyvben, Levanát vagy Adrit, Cinder mostoháját, mert elég szoros a mezőny. Bár Adri gonoszsága valamennyire indokolt, én mégis nagyon ellenszenvesnek találtam.

 A világ elég jól fel van építve, viszont én egy icipicit hiányoltam a leírásokat, hogy ki és mi hogyan néz ki, megkönnyítette volna a dolgok elképzelését.
Leginkább az zavart, hogy mindenkinek kínai csengésű neve van (mondjuk a Pearl, a Peony és Cinder nem olyan kínai), Új-Pekingben játszódik a történet, de nem tudtam, hogy a szereplők ferdeszeműek-e.  Cinder például Európából származik, ezért nála nem valószínű, de a többieknél erősen el kellett gondolkoznom.

 A könyv amúgy nagyon jó, remélem, megjelenik a sorozat többi része is magyarul, ami majd más mesékkel fog foglalkozni. Ha pedig nem jelenik meg, nincs más választásom, mint hozzálátni eredeti nyelven, mert zseniális.
Egyébként ez a kötet 432 oldal és keménytáblás, az elején egy piros magas sarkú cipő van, amiről mindig Az ördög Pradát visel jut eszembe.
Ajánlom mindenkinek, aki jót szeretne olvasni, aki szereti a meséket és/vagy a scifit, viszont tartózkodjon tőle az, aki már az eredeti Hamupipőke-sztorit sem kedvelte. 

Jó szórakozást!
J-